A koraközépkori Visegrád települése feltehetően több, lazán összefűzött házcsoportból állhatott, amelyek a vár alatti patakvölgyet foglalták el.

Az államalapítás körüli időszakból jelenleg csak a rév környékéről ismerünk településnyomokat. A patak torkolata felett két oldalt emelkedő teraszokon, egy római őrtorony romjai körül, illetve a későbbi Szent András monostor helyén kerültek elő félig földbe ásott házak, gödrök és kemencék, amelyeket leletanyaguk az 1000 körüli évtizedekre keltez. A század közepe táján a rév melletti településrészen egy kisméretű, félköríves szentélyű, kváderfalazatú, freskókkal díszített kápolna épült. A közelében bronzöntő kemencét is feltártak. A templomocska körüli temetőben hantolták el ennek a településrésznek a halottait, többek között a révészeket, akik közül az egyiknek csónakból készített koporsója is felszínre került.