vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus ügyintézés .

Városházi hírek

Elindult az Országos Mentőszolgálat fiatalokat célzó önkéntes programja, melynek keretében 150 fő 18 és 22 év közötti fiatal számára nyílik lehetőség, hogy betekintést nyerjen Magyarország legnagyobb egészségügyi szervezetének mindennapjaiba.

tovább

Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Híres visegrádiak

 

Bolyki Lajos

1943-ban született Csepelen. Gyermekkorától 1984-ig Biatorbágyon élt. A család közelsége, és a háború utáni szűkös anyagi körülmények hamar az élet és a környezet szépségeinek keresésére ösztönözték. Mesterségbeli tudását a festészetben Szegvári Károlytól, a grafikában Macskássi Jánostól, a szobrászatban Kóthai Nándortól tanulta. Hozzá a küldetéstudatot - amit ma művészetnek nevezünk - az Istennek köszöni. 1972-től Magyarországon és külföldön számos kiállítása volt, ezek közül a legjelentősebbek: Frankfurt, Párizs, Bardejov. Magyarország csaknem minden fontosabb városában kiállított, a millenniumi évben Kalocsán és Kisújszálláson. Képei, kisebb plasztikái Ausztráliától Kanadáig megtalálhatók. tovább .

G. Nagy Nóra

1926-ban született Budapesten. Képzőművészeti Főiskolát végzett 1949-ben, mestere Bernáth Aurél volt. 1949-től 1989-ig rajztanárként dolgozott Budapesten. Kitüntetései: 1977 "Szocialista Kultúráért", 1981 "Pedagógus Szolgálatért", 1999 "Aranydiploma". Külföldi tanulmányutak: Csehszlovákia, Németország, Svájc, Olaszország, Ausztria, USA., Boston Harward Egyetem. Számos csoportos kiállításon vett részt. Tíz egyéni kiállítása volt, ebből az USA-ban egy. 1962 óta a Művészeti Alap, majd MAOE tagja. Megalakulása óta tagja a Bernáth Társaságnak. 1982 óta állandó lakosa Visegrádnak, és részese a tanuló ifjúság művészeti nevelésének. tovább .

Gróh János

1923-ban született. 1942-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskolára járt. Harminc évig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti Kara Rajz Tanszékének tanára. Szakmai kiállítások rendezésével, grafikai munkák készítésével, nyomdai grafikák tervezésével is foglalkozott. Művészeti előadásokat tartott, és e tárgykörben publikációi is megjelentek. Tagja volt a Fiatalok Stúdiójának. tovább .

Hegyi Márta

Tervezőgrafikus (Budapest, 1953. november 26. – ) 1972-76: Tanárképző Főiskola, Eger, tanárai: Katona Zoltán, Seres János 1979-82: Magyar Iparművészeti Főiskola, tervezőgrafika szak, mesterei: Zsótér László, Kass János 1983: Képzőművészeti Kiadó munkatársa 1984-től önálló tervező 1991 óta az Eper Grafikai Stúdió társtulajdonosa, tervezője Szakterületei: kiadvány- és csomagolástevezés, illusztráció, arculatterv, naptár- és plakáttervezés. tovább .

Holtság Károly

Holtság Károly 1955-ben született Visegrádon. Mesterei Mészáros Dezső szobrászművész, Somodi László festőművész és Tatár Miksa üvegfestő, az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Klasszikus ólomüvegezéssel és üvegfestéssel foglalkozik. Hagyományos eljárással, kemencében égeti ki a festett üvegeket. Az ólomöntéstől az elemek összeillesztéséig mindent kézzel végez. tovább .

Kacsán György

Tervezőgrafikus (Békéscsaba, 1952. szeptember 18. – ) 1972-76: Egri Tanárképző Főiskola, rajz-földrajz szak, tanárai: Katona Zoltán, Seres János 1979-82: Magyar Iparművészeti Főiskola, tervezőgrafika szak, tanárai: Zsótér László, Kass János 1994, 1997: World Star-díj 1983, 1985, 1996: Az év legszebb naptára díj 1996, 1998: Gutenberg-díj 1997, 1998: Packprint-díj 1982 óta önálló tervező. Szakterülete: kiadvány- és csomagolástervezés, illusztráció, arculatterv, naptár- és plakáttervezés. tovább .

Nádler István

1938-ban született Visegrádon. 1954-58 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanul. 1958-63 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzi tanulmányait, mestere Hincz Gyula. Ezt követően 1978-ig 12 tanulmányutat tesz Európában, dolgozik Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban, Csehországban, Hollandiában, Németországban. tovább .

Péterfy László

1936-ben született Nyárádselyén (Erdély) A marosvásárhelyi képzőművészeti középiskola után a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Több iskolában tanított. 1959-1966 között sok tárlaton és országos kiállításon szerepelt, képei Románia több múzeumában és magángyűjteményében megtalálhatóak. 1966 óta Magyarországon él, és azóta főleg szobrászkodik, de több néprajzi tanulmányt is publikált. Tagja a Siklósi Kőfaragó Tábornak. Több egyéni kiállítása volt. Tizennyolc köztéri szobra áll Magyarország szerte, a legutolsót, mely Géza fejedelmet ábrázolja, 2001-ben állították fel Budapesten a millennium alkalmából. tovább .

Schüszterl József

1950-ben született Visegrádon, és azóta is itt él. 1967-ben szerzett faszobrász képesítést. Azóta is szakmájában dolgozik. Kezdetben alkalmazottként, később önállóan folytatta munkáját. Stílbútorok faragásától egészen a restaurálásig terjed szaktudása. Több jeles középületet ékesítenek alkotásai, csillárokat, oszlopfőket, díszítéseket, templomi szószéket készített. Csodálatosak az Országos Széchenyi Könyvtárhoz készített oszlopfői. A szentendrei görög katolikus székesegyház teljes ikonosztázát o készítette el. A megrendelések mellett saját kedvére is készített faszobrokat, melyek legtöbbje elkerült tőle. tovább .

Szathmáry Gyöngyi

1940-ben született Szatmárnémetiben 1963-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. 1963-tól A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz tanszékén tanít, docens. 1997 óta nyugdíjas. Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Szög-Art Egyesületnek. Több magyar tárlat szakmai, lektorátusi díját megkapta. 1976-77-ben Derkovits-ösztöndíjas 1978-ban megkapja a Munkácsy-díjat. Hat egyéni tárlata kiállítása volt. Harmincöt kültéri munkáját állították fel. tovább .

Sz. Szimeth Judit

Sz. Szimeth Judit 1946-ban született Visegrádon. 1969-ben szerzett diplomát a Tanárképző Főiskola rajz-matematika szakán. Ezt követően több művésztelepen, művészeti körben rajzolt, festett, zománcozott. tovább .

Szkok Iván

1944-ben született Szombathelyen. Gyermekkorát Visegrádon töltötte, és azóta sem vált meg szeretett városától. 1963-70 között járt a Képzőművészeti Főiskolára. A főiskolán absztrakt nonfiguratív művészetet tanul. Azóta nagyot változott a világ körülötte és benne. Mint magyar képzőművész arspoétikájának az "érhető magyar beszédet" vallja. Célja a művészi sokoldalúság, a műfaji korlátok ledöntése, a kvalitás újbóli megbecsülése, és harc a dilettentizmus és a csalások ellen. Éljen a látogató, éljen a közönség! -mert az értő közönség ugyanolyan fontos mint a tehetséges alkotó. tovább .

Urbán Annamária

1941-ben született. Festészetét Teilhard de Chardin kifejezésével "nooszférikus" festészetnek nevezi. Festményeinek motívumai, emberi figurái és jelenetei valóban - mondhatjuk így - "az emberi -szellem földet beborító szférájából", a lelki szellemi tartalmakkal feldúsított lelki-szellemi képzelet tartományából lépnek elénk. Hitek és mítoszok emlékei, töredékei, a modern festészet redukciós megoldásaival, életre keltett s a mai ember belső életébe is bele-bele szóló motívumai és témái tünnek fel festményein. tovább .

Vígh Tamás

1926-ban született Csillaghegyen. 1951-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, mestere Ferenczy Béni volt. 1952-től tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1975-től tíz éven át tanít, a Képzőművészeti Főiskolán. 1954-ben megkapja a Munkácsy-díj II. fokozatát 1955-ben VIT-díjas. 1969-ben megkapja a Munkácsy-díj I. fokozatát. 1973-ban megkapja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjat. 1978-ban megkapja a Kossuth-díjat (ez Magyarország legnagyobb művészeti kitüntetése). 1979-ben a II. Országos Érembiennálén Ferenczy Béni díjat kap. 1983 Kiváló Művész Tizenkilenc egyéni tárlata volt. Magyarország minden vidékén találkozhatunk monumentális kültéri alkotásaival. tovább .

Zeller József

1925-ben született Visegrádon, szegény földműves családból. Őseit 1760-ig sikerült felkutatnia, akik a mai Baden-Würtemberg tartományból érkeztek. A német nyelvet otthon tanulta szüleitől. A család anyagi helyzete miatt a tovább tanulásra nem gondolhatott, olyan szakmákat kellett választania, melyből eltarthatta a családot. A munka után csak hobbyként foglalkozhatott igazi szenvedélyeivel a különböző kézi munkákkal, a fafaragással, a szőnyeg csomózással és a kertészkedéssel. Nyugdíjas éveiben több időt tud szentelni ezeknek. Külön büszkeség számára, hogy alkotásai nemcsak Magyarországon ismertek, de Európa sok országába, sőt a tengeren túlra is eljutottak. tovább .