vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus űrlapok .

Városházi hírek


Kéményseprés:
 A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ, mint kéményseprő ipari szerv a 2017. évi kéményseprő ipari sormunka ütemtervét elkészítette és tájékoztatásul a polgármesteri hivatalnak megküldte. Eszerint Visegrádon 2017. június 1. és 2017. október 30. között történik a sormunka végzése.

tovább

Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Híres visegrádiak

 

Bolyki Lajos

1943-ban született Csepelen. Gyermekkorától 1984-ig Biatorbágyon élt. A család közelsége, és a háború utáni szűkös anyagi körülmények hamar az élet és a környezet szépségeinek keresésére ösztönözték. Mesterségbeli tudását a festészetben Szegvári Károlytól, a grafikában Macskássi Jánostól, a szobrászatban Kóthai Nándortól tanulta. Hozzá a küldetéstudatot - amit ma művészetnek nevezünk - az Istennek köszöni. 1972-től Magyarországon és külföldön számos kiállítása volt, ezek közül a legjelentősebbek: Frankfurt, Párizs, Bardejov. Magyarország csaknem minden fontosabb városában kiállított, a millenniumi évben Kalocsán és Kisújszálláson. Képei, kisebb plasztikái Ausztráliától Kanadáig megtalálhatók. tovább .

G. Nagy Nóra

1926-ban született Budapesten. Képzőművészeti Főiskolát végzett 1949-ben, mestere Bernáth Aurél volt. 1949-től 1989-ig rajztanárként dolgozott Budapesten. Kitüntetései: 1977 "Szocialista Kultúráért", 1981 "Pedagógus Szolgálatért", 1999 "Aranydiploma". Külföldi tanulmányutak: Csehszlovákia, Németország, Svájc, Olaszország, Ausztria, USA., Boston Harward Egyetem. Számos csoportos kiállításon vett részt. Tíz egyéni kiállítása volt, ebből az USA-ban egy. 1962 óta a Művészeti Alap, majd MAOE tagja. Megalakulása óta tagja a Bernáth Társaságnak. 1982 óta állandó lakosa Visegrádnak, és részese a tanuló ifjúság művészeti nevelésének. tovább .

Gróh János

1923-ban született. 1942-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskolára járt. Harminc évig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti Kara Rajz Tanszékének tanára. Szakmai kiállítások rendezésével, grafikai munkák készítésével, nyomdai grafikák tervezésével is foglalkozott. Művészeti előadásokat tartott, és e tárgykörben publikációi is megjelentek. Tagja volt a Fiatalok Stúdiójának. tovább .

Hegyi Márta

Tervezőgrafikus (Budapest, 1953. november 26. – ) 1972-76: Tanárképző Főiskola, Eger, tanárai: Katona Zoltán, Seres János 1979-82: Magyar Iparművészeti Főiskola, tervezőgrafika szak, mesterei: Zsótér László, Kass János 1983: Képzőművészeti Kiadó munkatársa 1984-től önálló tervező 1991 óta az Eper Grafikai Stúdió társtulajdonosa, tervezője Szakterületei: kiadvány- és csomagolástevezés, illusztráció, arculatterv, naptár- és plakáttervezés. tovább .

Holtság Károly

Holtság Károly 1955-ben született Visegrádon. Mesterei Mészáros Dezső szobrászművész, Somodi László festőművész és Tatár Miksa üvegfestő, az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Klasszikus ólomüvegezéssel és üvegfestéssel foglalkozik. Hagyományos eljárással, kemencében égeti ki a festett üvegeket. Az ólomöntéstől az elemek összeillesztéséig mindent kézzel végez. tovább .

Kacsán György

Tervezőgrafikus (Békéscsaba, 1952. szeptember 18. – ) 1972-76: Egri Tanárképző Főiskola, rajz-földrajz szak, tanárai: Katona Zoltán, Seres János 1979-82: Magyar Iparművészeti Főiskola, tervezőgrafika szak, tanárai: Zsótér László, Kass János 1994, 1997: World Star-díj 1983, 1985, 1996: Az év legszebb naptára díj 1996, 1998: Gutenberg-díj 1997, 1998: Packprint-díj 1982 óta önálló tervező. Szakterülete: kiadvány- és csomagolástervezés, illusztráció, arculatterv, naptár- és plakáttervezés. tovább .

Nádler István

1938-ban született Visegrádon. 1954-58 között a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanul. 1958-63 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzi tanulmányait, mestere Hincz Gyula. Ezt követően 1978-ig 12 tanulmányutat tesz Európában, dolgozik Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban, Csehországban, Hollandiában, Németországban. tovább .

Péterfy László

1936-ben született Nyárádselyén (Erdély) A marosvásárhelyi képzőművészeti középiskola után a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán szerezte meg diplomáját. Több iskolában tanított. 1959-1966 között sok tárlaton és országos kiállításon szerepelt, képei Románia több múzeumában és magángyűjteményében megtalálhatóak. 1966 óta Magyarországon él, és azóta főleg szobrászkodik, de több néprajzi tanulmányt is publikált. Tagja a Siklósi Kőfaragó Tábornak. Több egyéni kiállítása volt. Tizennyolc köztéri szobra áll Magyarország szerte, a legutolsót, mely Géza fejedelmet ábrázolja, 2001-ben állították fel Budapesten a millennium alkalmából. tovább .

Schüszterl József

1950-ben született Visegrádon, és azóta is itt él. 1967-ben szerzett faszobrász képesítést. Azóta is szakmájában dolgozik. Kezdetben alkalmazottként, később önállóan folytatta munkáját. Stílbútorok faragásától egészen a restaurálásig terjed szaktudása. Több jeles középületet ékesítenek alkotásai, csillárokat, oszlopfőket, díszítéseket, templomi szószéket készített. Csodálatosak az Országos Széchenyi Könyvtárhoz készített oszlopfői. A szentendrei görög katolikus székesegyház teljes ikonosztázát o készítette el. A megrendelések mellett saját kedvére is készített faszobrokat, melyek legtöbbje elkerült tőle. tovább .

Szathmáry Gyöngyi

1940-ben született Szatmárnémetiben 1963-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. 1963-tól A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz tanszékén tanít, docens. 1997 óta nyugdíjas. Tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Szög-Art Egyesületnek. Több magyar tárlat szakmai, lektorátusi díját megkapta. 1976-77-ben Derkovits-ösztöndíjas 1978-ban megkapja a Munkácsy-díjat. Hat egyéni tárlata kiállítása volt. Harmincöt kültéri munkáját állították fel. tovább .

Sz. Szimeth Judit

Sz. Szimeth Judit 1946-ban született Visegrádon. 1969-ben szerzett diplomát a Tanárképző Főiskola rajz-matematika szakán. Ezt követően több művésztelepen, művészeti körben rajzolt, festett, zománcozott. tovább .

Szkok Iván

1944-ben született Szombathelyen. Gyermekkorát Visegrádon töltötte, és azóta sem vált meg szeretett városától. 1963-70 között járt a Képzőművészeti Főiskolára. A főiskolán absztrakt nonfiguratív művészetet tanul. Azóta nagyot változott a világ körülötte és benne. Mint magyar képzőművész arspoétikájának az "érhető magyar beszédet" vallja. Célja a művészi sokoldalúság, a műfaji korlátok ledöntése, a kvalitás újbóli megbecsülése, és harc a dilettentizmus és a csalások ellen. Éljen a látogató, éljen a közönség! -mert az értő közönség ugyanolyan fontos mint a tehetséges alkotó. tovább .

Urbán Annamária

1941-ben született. Festészetét Teilhard de Chardin kifejezésével "nooszférikus" festészetnek nevezi. Festményeinek motívumai, emberi figurái és jelenetei valóban - mondhatjuk így - "az emberi -szellem földet beborító szférájából", a lelki szellemi tartalmakkal feldúsított lelki-szellemi képzelet tartományából lépnek elénk. Hitek és mítoszok emlékei, töredékei, a modern festészet redukciós megoldásaival, életre keltett s a mai ember belső életébe is bele-bele szóló motívumai és témái tünnek fel festményein. tovább .

Vígh Tamás

1926-ban született Csillaghegyen. 1951-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, mestere Ferenczy Béni volt. 1952-től tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1975-től tíz éven át tanít, a Képzőművészeti Főiskolán. 1954-ben megkapja a Munkácsy-díj II. fokozatát 1955-ben VIT-díjas. 1969-ben megkapja a Munkácsy-díj I. fokozatát. 1973-ban megkapja a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjat. 1978-ban megkapja a Kossuth-díjat (ez Magyarország legnagyobb művészeti kitüntetése). 1979-ben a II. Országos Érembiennálén Ferenczy Béni díjat kap. 1983 Kiváló Művész Tizenkilenc egyéni tárlata volt. Magyarország minden vidékén találkozhatunk monumentális kültéri alkotásaival. tovább .

Zeller József

1925-ben született Visegrádon, szegény földműves családból. Őseit 1760-ig sikerült felkutatnia, akik a mai Baden-Würtemberg tartományból érkeztek. A német nyelvet otthon tanulta szüleitől. A család anyagi helyzete miatt a tovább tanulásra nem gondolhatott, olyan szakmákat kellett választania, melyből eltarthatta a családot. A munka után csak hobbyként foglalkozhatott igazi szenvedélyeivel a különböző kézi munkákkal, a fafaragással, a szőnyeg csomózással és a kertészkedéssel. Nyugdíjas éveiben több időt tud szentelni ezeknek. Külön büszkeség számára, hogy alkotásai nemcsak Magyarországon ismertek, de Európa sok országába, sőt a tengeren túlra is eljutottak. tovább .