vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus űrlapok .

Városházi hírek


Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Természeti értékek

Közjóléti erdőgazdálkodás, természetvédelem

Közjóléti erdőgazdálkodás, természetvédelem

Visegrád és környéke – történelmi múltja és festői tájai miatt – a hazai turizmus egyik bölcsője. Napjainkban évente 3-5 millió ember keresi fel a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése végett. Az ide látogató nagyközönség kényelmét szolgálja az Erdészet által fenntartott 100 km turista- és sétaút, két tanösvény, három erdei játszótér, három táborozóhely, egy kilátó, több száz pad, asztal, szemetes, esőbeálló, kiépített tűzrakóhely és egyéb berendezés. Az Erdészet kezelésében működik az ország legelső és legnagyobb látogatottságú erdei iskolája, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola. A gazdag programkínálat, a 13 tábori faház összesen 150 férőhellyel  vonzó lehetőséget nyújt az erdei iskolai és nyári táborozásra érkezőknek, az egyéni tábort szervezőknek, a turistáknak illetve az osztálykiránduláson részt vevő óvodás és iskolás gyermekek számára. iskolás gyermekek számára.

Részletes, aktuális tájékoztatás a
Pilisi Parkerdő Zrt.

portálján olvasható

A tanösvények és tájékoztató táblák segítségével kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik az erdei élővilág gazdagságát. Az Erdészet területén található a hazai nagyvadfajokat szemléltető Mogyoróhegyi vadbemutató kert. További nevezetesség a Bertényi Miklós Füvészkert, amelyben évszázados fák, fiatal fenyők, cserjék festői csoportja és az erdő-mezői virágai nyújtanak nem mindennapi élményt. Kultúrtörténeti emlékekben bővelkedik a környék, sok érdekes látnivalót fedezhetnek fel múltunk iránt érdeklődők. A parkerdei funkciók színvonalas fenntartása és működtetése nem kis feladatot jelent az Erdészet számára. Az illegális lakossági szemétlerakás és a vandalizmus elleni küzdelem minden évben több millió forintot emészt fel. 

A Visegrádi-hegység nagyon gazdag természeti értékekben, növényi és tájképi ritkaságban. Sok ritka, védett növényfaj található, például bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum), magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), karéjos vesepáfrány (Polyticum aculeatum), különféle orchideák (11 faj). A rétek késői kaszálásával segítjük a védett növényritkaságok szaporodását, terjeszkedését (magok beérése, elszórása, stb.) A Pilis hegység változatos sztyepprét élőhelyei ritka egyenesszárnyú rovarfajok (Orthoptera sp.) életfeltételeit biztosítják. Ilyenek: a magyar tarsza (Isophya costata), fűrészlábú szöcske (Saga pedo), a hangos hegyisáska (Stauroderus scalaris), a kerepelő sáska (Psophus stridulus). A táj madárvilága fajokban gazdag. Az Erdészet hosszú évtizedek óta figyelmet szentel a nálunk áttelelő énekesmadarakra (téli madáretetések).

Erdőművelés, erdőnevelés

A gazdálkodás alapja a 10 évre készülő erdőterv, amely az erdő- és természetvédelmi törvények és egyéb szakmai és természetvédelmi előírások figyelembevételével készül, szem előtt tartva az erdő folyamatos fennmaradását és a természetközeli erdőgazdálkodás követelményeit. Végrehajtását és a gazdálkodás szakszerűségét az erdészeti hatóság ellenőrzi. Célkitűzésünk: az erdők iránt megnövekedett társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás. Az erdőművelési munkák során jönnek létre vagy újulnak meg az erdők. Ez a munka - az ültetés, ápolás, nevelés - nagyon szép, de roppant felelősségteljes, hiszen a leendő erdő életét nagyon hosszú időre, esetenként több mint száz évre alapvetően meghatározza. A természetszerű erdőgazdálkodást kiterjesztettük minden olyan területre ahol ez lehetséges volt. 

Erdeinkben évente kb. 20-25 ha végvágást követő felújítási kötelezettség keletkezik, amelyben a gondos, kíméletes fakitermelés következtében ritkán van szükség az újulat kiegészítése, pótlása. Az erdők megújítását lombos fafajokkal végezzük. Bükk állományaink felújítása természetes úton történik és tölgyeseinkben is ezt az erdőművelési eljárást részesítjük előnyben. A magról kelt vagy elültetett csemeték a gyomnövények szorításában magukra hagyva elpusztulnának, ezért a felújított területeket több éven át ápolni kell, ami közel 700 ha gondozását jelenti évente. Az erdősítést követően a fiatal erdőkben végzett erdőnevelési munkák rendkívül fontos erdőgazdálkodási folyamatot jelentenek, melyek célja, hogy a korosodó erdők minél értékesebbek legyenek az utókor számára. Az erdőnevelés során folyamatos emberi beavatkozással olyan erdők létrehozása a feladatunk, amelyek az adott természeti környezetben az ember igényeinek leginkább megfelelnek. Az erdőfelújítások során kiemelt feladat az őshonos fafajok preferálása, a sarjerdők átalakítása mageredetűvé, a többkorú, vegyes fafajú, sok természeti értékkel bíró erdők létrehozása, megőrzése.

Fahasználat, fakitermelés

Erdészetünknél közel 1000 éve folyik, a mindig állami tulajdonú területen, erdőgazdálkodás. Írásos, tervszerű gazdálkodásról 1880 óta tudunk. Ekkor készült egy 20 éves ütemterv, ami a mai napig 10 éves ciklusokban újraíródik. Ezek a tervek határozzák meg és teszik szakmailag is folytonossá erdőgazdálkodásunkat. Célunk, hogy a jövő nemzedékének se kelljen lemondania az erdő által nyújtott felüdülésről, élményről, természeti értékekről. Szakembereink elsődleges feladatuknak tekintik az ésszerű, természetközeli és tartamos erdőgazdálkodás révén a fa, mint természetes alapanyag újratermelését, erdeink szakszerű kezelését, amelyek nem borítják fel az erdei életközösség ökológiai egyensúlyát, hanem ennek eredményeként többkorú, többszintű, elegyes esztétikailag is változatos képet adó erdők ölelik körül településeinket. 

A kezelt erdők a fafajösszetétel és a minőség tekintetében heterogének. Az erdőtervekben megadott, évente kitermelhető fatömeget nem érjük el, erdeink élőfa-készlete nő, melynek évente csak a felét, 6-7 ezer m3-t termelünk ki kíméletes módon, amely technológiáknak több évtizedes hagyományai vannak. A fahasználat számítógépes nyilvántartása - a fatömegbecsléstől a leszámolásig – folyamatosan fejlődik. A megtermelt faanyagot nagyobbrészt hazai piacon, kisebbrészt külföldön értékesítjük. A termőhelyi adottságok és a faállomány típusok lehetővé teszik, hogy döntően természetszerű erdőgazdálkodási módszereket alkalmazzunk. A fokozatos felújítóvágással, illetve szálalóvágással kezelt erdőterületeink aránya kimagasló, 90 %. A bükkösök, cseres-kocsánytalan tölgyesek felújítása természetes úton, magról történik. Tarvágást csak természetszerű módszerekkel nem újítható állományokban (akác, nemesnyár) és fafajcserére tervezett erdőrészletekben alkalmazunk. A bükkösöket elnyújtott fokozatos felújítóvágással 10-30 éves, vagy szálalóvágással 40-50 éves ciklussal újítjuk fel. A szálalóvágásokat a legtöbb részletben kiscsoportos módszerrel végezzük el. Ez a módszer alkalmas az erdők vegyeskorúvá alakítására, és teljes mértékben összhangban van a természetvédelem követelményeivel. A módszer jó példáit lehet látni a visegrádi Erdőanya-völgyben bükkös és tölgyes állományokban egyaránt, ahol egy 50 évet átfogó gazdálkodás folyik kíméletes, készletgondozó jelleggel a szakma teljes elismerése mellett. A fatermesztés a területnek mindössze 2 %-án nem esik semmiféle korlátozás alá. A legjelentősebb a fafaj-megválasztás és felújítás módjának korlátozása a terület kétharmadán. Ezzel a korlátozással azokon a védett természeti területeken élünk, ahol a cél a természetszerű erdőtársulások fenntartása, esetleg állomány-átalakítással való kialakítása, és ehhez természetkímélő technológiákat kell alkalmazni. Az idősödő állományok öngyérülése miatt több helyen egészségügyi termelés lenne indokolt, azonban a visszamaradó holt fa fontosságára való tekintettel ezeket nem végezzük el.

kapcsolódó képek

-
-
-
-
-
-
-