vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus ügyintézés .

Városházi hírek


Tisztelt Ügyfeleink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Visegrádi Polgármesteri Hivatal 2019. december 12-én 11 órától technikai okok miatt ZÁRVA TART! Nyitás 2019. december 13. péntek, 8 óra. Megértésüket köszönjük!


Közmeghallgatás

Tájékoztatjuk a Tisztelt Visegrádiakat, hogy 2019. december 17-én, kedden 18 órától Közmeghallgatást tartunk a Városháza (Visegrád, Fő utca 81.) tanácstermében. Részvételükre feltétlenül számítunk!

VVÖ

tovább

Hírlevél

Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Államalapítás kora

Szent András monostor

Visegrád a XI. század harmadik negyedében, I. András és fia, Salamon király uralkodása alatt élte igazi virágkorát. E két uralkodó jelentős építkezésekkel fejlesztette a települést, amelyet talán alkalmi szálláshelyként is használtak pilisi vadászataik alkalmával.

 I. András alapította a rév fölé emelkedő teraszon a Szt. András apostolnak szentelt görög monostort. Az alapítás pontos időpontját sajnos nem ismerjük, az alapító személyéről is mindössze egyetlen forrás, Szt. Gellért püspök nagylegendája emlékezik meg, a monostor görög szerzeteseiről pedig III. Honorius pápa 1221-es oklevele tájékoztat. A középkor folyamán többször átépített, a törökkorban elpusztult és csak régészeti ásatásokból ismert XI. századi monostor temploma háromhajós, empóriumos bazilika volt, egyenes záródású fő- és félköríves mellékszentélyekkel. A déli mellékhajó keleti vége felett talán egy torony emelkedett. A mellékhajókat csavart törzsű oszlopok választották el a főhajótól. A mellékhajók feletti oldalkarzatokat – az empóriumokat – kis, nyolcszögletű oszlopok által tartott, palmettákkal díszített vállkövekről induló árkádívek nyitották meg a főhajó tere felé. A templom kváderkövekből épült falait freskók díszítették. Mindebből azonban csak az alapozások, és alapárkok, néhány kőfaragvány és festett vakolattöredék maradt ránk. A templomtól délre állt a szerzetesek ebédlője, a trapedza fából készült, kőpillérekkel megerősített épülete. A szerzetesek feltehetően különálló kunyhókban éltek, de ezek nyomait nem sikerült megtalálni. Temetőjük azonban előkerült a templom nyugati homlokzata előtt. A monostort 1221-ben latin bencések vették át a görög szerzetesektől. A Tatárjárás idején megsérült épületet a XIII. század közepén IV. Béla helyreállíttatta, majd az 1330-as években, I. Károly korában teljesen újjáépítették. Itt temették el az 1386-ban meggyilkolt II. Károly királyt. 1493-ban a kolostor a pálos rendé lett, akik valószínűleg csak a török hódítás idején, 1544-ben hagyták el.

kapcsolódó képek

-
-
-