vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus ügyintézés .

Városházi hírek


Pályázati kiírás

A Visegrádi Fellegvár Óvoda a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Óvodapedagógus munkakör betöltésére.

ELOLVASOM

tovább

Hírlevél

Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Önkormányzat

Német Nemzetiségi Önkormányzat


Beszámoló a Visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2020.évi tevékenységéről

Nemzetiségi önkormányzatunk ebben az évben eredeti terveinek, programjainak a megváltoztatására kényszerült a pandémia okozta teljes zárlat majd az ezt követő időszak bizonytalansága miatt.

Rendezvényeinket csak részben, a veszélyhelyzet feloldásakor tudtuk megtartani. A járvány miatt elmaradt a tervezett grandiózus városi és egyben nemzetiségi rendezvényünk is, mely Obergünzburg bajor várossal kötött testvérvárosi együttműködés 25. éves jubileumi ünnepe lett volna! Erre az ünnepre egy tűzzománcból készült Visegrád címert készíttettünk egy manufaktúrával. Autentikus voltát még megtoldottuk azzal, hogy erre a munkára városkánk szülöttét Rencz Mariann művésznőt kértük fel. Reményeink szerint jövőre átadhatjuk méltó ünnepi körülmények között!

A járvány miatt hagyományőrző rendezvényeinket alig tudtuk megtartani, így a különböző médiafelületeken való ismertetés felé fordultunk. Költségvetésünk lehetővé tette, hogy könyvkiadásokat, digitális feldolgozásokat támogassunk. Idén pontot tehettünk a Sulinet-Örökségtárral évekkel ezelőtt megkötött szerződésünk végére ahol is három visegrádi hagyományos sváb család életét, szokásait digitális feldolgozásban megjelentettük. Támogatni tudtuk nemzetiségi fúvósaink azon kérését, hogy új tubát és szaxofont vásárolhattunk részükre.

Önkormányzatunk ebben az évben két pályázaton is indult, melyet a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságához lehetett benyújtani. Egyik pályázatunk célja az Áprily iskola német nyelvből jó eredményt elért diákjainak nyári obergünzburgi táboroztatása lett volna. Erre a projektre 1.200.-M Ft-ot nyertünk, ez az összeg a kiutazás költségét fedezte volna bérelt busszal. A járvány okozta bizonytalanság miatt sem mi, sem a bajor partner ennek a felelősségét nem merte felvállalni, így a pénzt visszautaltuk a pénzelosztó Bethlen Gábor Alapkezelőnek.

Másik pályázatunkat is ide adtuk be, csak a kultúráért felelős szekcióhoz. Célunk itt az volt, hogy városunkból származó felmenőkkel rendelkező, itt élő és dolgozó régész barátunk, Kováts /Koko/ István könyvét kiadathassuk. István évek óta komoly feltáró munkákat végez a visegrádi svábok letelepedésével, hagyományaival, életmódjával kapcsolatosan, ezt foglalta össze egy remekbe sikerült könyvében, mely a Németek és magyarok Visegrádon a 18. században címet viseli. A pályázaton ugyan pénzt nem nyertünk, - a járványra való tekintettel ugyanis itt nem osztottak ki pénzt - de a könyvet, mint kiadó a Mátyás Király Művelődési Ház és Városi Könyvtár megjelentette.

A könyv kiadását a Visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat más intézményekkel, így Visegrád Város Önkormányzatával, valamint a Visegrád Sport- és Kulturális Létesítményeiért Közalapítvánnyal együtt anyagilag támogatta.

A visegrádi svábok történetét, hagyományait a Nemzeti Értékek Könyvkiadó: Mi svábok c. ősszel megjelent gyönyörű kivitelezésű 600 oldalas könyvében szerepeltetjük. A könyv bepillantást enged Magyarország több svábok lakta vidékének, falvának és kisvárosának máig élő hagyományairól, foglalkozásukról. Az iskola és az óvoda kapott önkormányzatunktól év végi ajándékként egy-egy példányt oktatási, népismereti célokra.

A járvány miatt sajnos több igen népszerű rendezvényünk elmaradt: sajbázás, majális, gyereknapi előadások, 25. évi, jubileumi testvérvárosi rendezvény, szüreti vígasság, Márton-nap, Adventet megnyitó karácsonyi ünnep a Milleneumi kápolnánál, Nemzetiségi-nap ovival, iskolával a moziban dec.18-án.

Február 17-én még a járvány előtt a nemzetiségi énekkar és zenekar a képviselőkkel együtt egy szűkebb körű farsangi mulatságot rendezett, ahol farsangi fánkkal és forralt borral és közös zenéléssel, énekléssel ünnepeltünk.

Február 23-án helyi civil szervezetekkel közösen részt vettünk egy „téltemetési” felvonuláson és rendezvényen.

A március 15-i ünnepség ugyan a veszélyhelyzet kihirdetése miatt elmaradt, de koszorúnkat csendben elhelyeztük az 1848-s emlékműnél.

Április 24-én a „Trachttag” alkalmából néhányan beöltöztünk dirndl-ruhába és köszöntöttük egymást távolból, készítettünk fotót is róla. A járvány miatt sajnos jelentősebben nem tudtuk ezt a napot megünnepelni.

Az idei pünkösdi búcsú misét a Millenniumi kápolnánál ugyan megtartottuk, de a szokásos nemzetiségi megvendégelés és zenekari részvétel elmaradt.

A pandémia még az Úrnapi-virágszőnyeg készítésre is rányomta a bélyegét, hiszen idén kisebbet készítettek a hozzáértő hagyományőrzők. Még szerencsénkre az újabb komoly őszi járvány kitörése előtt sikerült a Schatzi-vendéglővel közösen megrendeznünk a bajor hagyományon alapuló Oktoberfest-et. A tavalyihoz hasonlóan most is jó hangulatban telt el. Fellépett énekkarunk és fúvószenekarunk, majd a bogdányi Pogdane Puve gondoskodott a ’Fest’ jó hangulatáról.

Sikeres német nyelvű kamara-előadást láthattunk október 16.-án a Schatzi-vendéglőben. Önkormányzatunk már évekkel ezelőtt gyereknapi előadásra hívta a Deutsche Bühne német nyelvű színház társulatát, nagy sikerrel debütáltak akkor. Innen jött az ötlet, hogy hívjuk el ismét, repertoárjukban felnőtt témák is szerepelnek, most egy ragyogó első világháború idején egy párizsi kávéházban játszódó történet került előadásra Cafe Klimt címmel.

A november 2-ai halottak napi Kegyeleti Sírkerti gyertyagyújtást és az azt követő magyar-német nyelvű misét a pandémia szorításában sikerült megtartanunk. Kis létszámban, megfelelő távolságtartással, de méltón tudtuk ünnepelni.

A sírkertet szépítettük, virágzó sövényt vásároltunk és elültettük.

Az év során csupán 6 testületi ülést tudtunk tartani a járvány és veszélyhelyzet okozta megszorítások miatt.

2020.évi költségvetésünk a következő tételekből állt össze:

1./ normatív támogatás: 1.040.000.-
2./ feladatalapú támogatás:1.887.680.-
3./ Visegrád város támogatása: 1.000.000.-

VNNÖ képviselői


MEGHÍVÓK

2020. október 21. → nyílt ülés

2020. szeptember 29. → rendkívüli nyílt ülés

2020. szeptember 21. → nyílt ülés

2020. szeptember 1. → rendkívüli nyílt ülés

2020. augusztus 17. → rendkívüli nyílt ülés

2020. július 17. → rendkívüli nyílt ülés

2020. július 7. → rendkívüli nyílt ülés

2020. február 26. → nyílt ülés


Történelmi áttekintés Visegrád német múltjáról

Visegrád a török dúlás után elnéptelenedett. Mária Terézia rendeletei alapján mintegy 300 évvel ezelőtt Bajorországból, Ulm környékéről és Ausztriából érkeztek ide az első telepes családok. Ezek, egyszerű, de jól képzett, nagyon vallásos, római katolikus emberek voltak. Erdőgazdálkodással, bányászattal, földműveléssel, szőlőműveléssel foglalkoztak az Ó hazában, ezt a tudást hozták magukkal Visegrádra is. A Dunán úgynevezett Sachterekkel érkeztek Magyarország eme szép tájára. Itt megtalálták mindazon feltételeket az újrakezdéshez, az ő képzettségük szerint. Volt és van erdő, benne elég nagy vadállomány. Találtak megfelelő követ, így a kőbányászat megindult Visegrádon. Mivel a visegrádi-hegy vulkánikus eredetű, jó minőségű, építkezéseknél jól felhasználható alapanyagnak számított.

A Dunára néző, nyugati-déli lankákon lassan megindult a földművelés. A domborzati és földrajzi viszonyok miatt inkább gyümölcstermesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Az állatok ellátására, takarmányozásra, kaszálókat alakítottak ki a kevésbé naposabb hegyoldalakon. Nagyon dolgos, szegény, de nyitott, az anyanyelvüket beszélő, kultúráját őrző népcsoport.

Az Ó hazától elszakadva, az évszázadok folyamán kialakultak a helyi dialektusok, szokások, énekek. A dalaikban mindig fellelhető a lelki fájdalom, a régi hazához való sóvárgás. Ezért a legtöbb daluk szomorú hangvételű.  De fellelhető dalaikban a vidámság is, ilyenek, pl. a borhoz kötött dalaik, a fiúk-lányok közti incselkedés, élcelődés is. Ruházatuk egyszerű volt.

A domináns szín Visegrádon a fekete-fehér volt, ez tükröződik vissza az énekkar női tagjainak ruházatán, természetesen már modernebb változatban, egy kicsit az Osztrák Tiroli népviseletet felidézve. Az énekkar férfi tagjainak öltözete egy kicsit az erdőgazdálkodással foglalkozó emberek öltözetét próbálja, színben tükrözi. Ma már sajnos a helyi nyelvet, dialektust csak az öregek, a középkorosztályból egy páran beszélik, a fiatalok egyáltalán nem. Mért van ez így, hosszasan lehetne beszélni róla. A mai fiatalok viszont ismerik és beszélik az irodalmi német nyelvet.  
Ez köszönhető azon törekvéseknek, hogy Visegrádon nemzetiségi oktatásban vesznek részt gyermekeink, már az óvódás kortól kezdve.

Kisebbségi önkormányzatunk lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni a nemzetiségi oktatáshoz, segíti az iskola és óvoda munkáját. A régi családnevek is bizonyítják a származást, csak egy pár családnév, pl. Gerstmayer, Mayer, Zeller, Meszárek, Jung, Schwarcenberger, Nidemüller, Grósz, Scheili, Fröhlich, Vogel, Helm, Muckstadt, Herold, Friedrich, Neiser, Hellebrand, Both, Burgermeister, Klein, Schwartz, Hübler, Klem, Schandl, Schubauer, Schmidt, Bergmann, stb.  

A Német Nemzetiségi Önkormányzat 2019-2024 közötti vezetősége:

  • Scheiliné Herendi Ida - elnök
  • Schandl Jánosné - alelnök
  • Jung Csaba Wilhelm
  • Scheili Pál
  • Schandl Lóránt

Az énekkarunkról:

1994 őszén alakult meg a német kisebbségi önkormányzat városunkban.  A cél az volt és még ma is az, hogy a régi hagyományokat kutassa fel, őrizze meg, mutassa be és adja tovább fiataljaink részére. Így 1995-ben egy pár lelkes, még egy-két Sváb dalokat ismerő énekelni szerető visegrádi polgár összeállt és elkezdtek közösen énekelni. Majd ezt látva többen csatlakoztak hozzájuk. Így Kiss Károly vezetésével megalakult a nemzetiségi önkormányzatunk dalköre. Ő hét éven át, vezette a dalkört. 

Ez alatt az idő alatt még többen csatlakoztak a dalkörhöz és szép lassan énekkarrá fejlődött. Énekkarunk repertoárjában a Magyarországon fellelhető Német és Sváb énekek tartoznak, beleértve az egyháziakat is. Már majdnem 4 éve Németh Tamás vezetésével működik énekkarunk. Ez alatt a rövid idő alatt zeneileg sokat fejlődött. Az elmúlt időszakban számos helyen szerepelt együttesünk, úgy idehaza, mint külföldön. Csak egy párat említsek, Szendehelyen, Csolnokon, Pécset, Nagymaroson, Környén, Alsógallán, Szentendrén, Tordaszentlászlón, és nem utolsó sorban, testvérvárosunkban, Obergünzburgban. Eddig elért legnagyobb sikereik. Tordaszentlászlón a Magyar parlament kórusával együtt énekelhettek. 2004-ben a pécsi táncház találkozó szervezésében, minden évben kiadott CD-jükre 2 dalt felénekelhettek, és részt vehettek a 2005- ös, pécsi gálaműsorban.    

Fúvószenekarunkról:

Fúvószenekarunk, 2006-ban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Karnagy Ott Rezső, a megalapítástól kezdve, nagy szakértelemmel vezeti a zenekart. A zenekar megalapításában nagy szerepe volt Zeller Márton, volt kisebbségi képviselőnek. Neki köszönhető a fúvószenekarnak szükséges hangszerek beszerzése. A zenekar tagjai főként fiatalokból áll, de játszanak benne idősebb felnőttek is. Fúvószenekarunk repertoárjában polkák, keringők, indulók állnak zömmel, de nagyon ügyesen próbálkoznak Rage-time-al is. Felléptek már többször Pomázon, a fúvószenei találkozón. Dunabogdányban a pünkösdi-fesztiválon, és természetesen a saját rendezvényeinken. 

Önkormányzatunk tagja az Észak Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetségének (ÉMNÖSZ). Igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a szövetséggel, de a környezetünkben lévő, német önkormányzatokkal is.