Turizmus
Királyi Palota
A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. tovább 
Mátyás Király Múzeum
Bár a múzeum hivatalosan csak 1952-ban nyitotta meg kapuit, a tudományos feltáró- és gyűjtőmunka már jóval korábban megkezdődött. Viktorin József, Visegrád szlovák származású plébánosa, író, műfordító a szlovák irodalmi nyelv egyik megalapítója az 1866-tól kezdett el Visegrád műemlékeinek megóvásával és a nagyközönség számára történő bemutatásával foglalkozni. tovább
Salamon-torony
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. tovább
Fellegvár
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült. tovább
Zsitvay-kilátó
A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). tovább
Sibrik-domb
Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. tovább
Pálinkamúzeum
A pálinka történelme sok szállal kötődik Visegrádhoz. Az első írásos emlék szerint Károly Róbert feleségét, Erzsébet királynét, aki a visegrádi fellegvárban élt, gyógyították sikeresen az ún. „Aqua vitae reginae Hungariae” – „a magyar királyné életvize” megnevezésű szeszes itallal. Ez egy rozmaringos ízesítésű borpárlat volt, ami a mai pálinkánk őse. tovább
Régi világ galéria
Állandó kiállítás a magyar szatócsbolt tárgyai 1920-tól régimódi édességek kóstolása életkép a 60-as, 70-es évekről tovább
