
Királyi palota
Visegrád az itt működő középkori királyi rezidencia miatt tölt be meghatározó szerepet a magyar történelmi tudatban. A Tatárjárás idején elpusztult régi ispáni vár helyett IV. Béla építtette fel a ma is álló visegrádi várat, amely az Árpád-korban a pilisi ispánság központja volt és még csak alkalmi, királyi szálláshelyként működött, ám I. Károly 1323-tól itt rendezte be székhelyét. Ő alapította a vár alatti palotát is, amelyet azonban csak fia, I. Lajos építtetett ki a mai formájára. Utóda, Luxemburgi Zsigmond uralkodása első felében szintén Visegrád volt a királyi székhely, Zsigmond fejezte be a vár és a palota I. Lajos által megkezdett újjáépítését is, sőt a palotát egy ferences kolostorral bővítette. A királyi székhely 1410 körülig maradt Visegrádon, de a város később is a magyar uralkodók fontos vidéki rezidenciája volt, illetve mint a koronázási ékszerek őrzőhelye közjogi jelentőségét is megőrizte. Utolsó fénykorát Hunyadi Mátyás uralkodása idején élte, aki a várat és a palotát egyaránt felújíttatta.
Fontos feladat számunkra, hogy a múzeumban a Visegrádra látogató közönség hiteles és szakszerű tájékoztatást kapjon a királyi központ történetéről.