Történelmi áttekintés Visegrád német múltjáról

Visegrád a török dúlás után elnéptelenedett. Mária Terézia rendeletei alapján mintegy 300 évvel ezelőtt Bajorországból, Ulm környékéről és Ausztriából érkeztek ide az első telepes családok. Ezek, egyszerű, de jól képzett, nagyon vallásos, római katolikus emberek voltak. Erdőgazdálkodással, bányászattal, földműveléssel, szőlőműveléssel foglalkoztak az Ó hazában, ezt a tudást hozták magukkal Visegrádra is. A Dunán úgynevezett Schachtelekkel érkeztek Magyarország eme szép tájára. Itt megtalálták mindazon feltételeket az újrakezdéshez, az ő képzettségük szerint. Volt és van erdő, benne elég nagy vadállomány. Találtak megfelelő követ, így a kőbányászat megindult Visegrádon. Mivel a visegrádi-hegy vulkánikus eredetű, jó minőségű, építkezéseknél jól felhasználható alapanyagnak számított.

A Dunára néző, nyugati-déli lankákon lassan megindult a földművelés. A domborzati és földrajzi viszonyok miatt inkább gyümölcstermesztéssel, szőlőműveléssel foglalkoztak. Az állatok ellátására, takarmányozásra, kaszálókat alakítottak ki a kevésbé naposabb hegyoldalakon. Nagyon dolgos, szegény, de nyitott, az anyanyelvüket beszélő, kultúráját őrző népcsoport.

Az Ó hazától elszakadva, az évszázadok folyamán kialakultak a helyi dialektusok, szokások, énekek. A dalaikban mindig fellelhető a lelki fájdalom, a régi hazához való sóvárgás. Ezért a legtöbb daluk szomorú hangvételű.  De fellelhető dalaikban a vidámság is, ilyenek, pl. a borhoz kötött dalaik, a fiúk-lányok közti incselkedés, élcelődés is. Ruházatuk egyszerű volt.

A domináns szín Visegrádon a fekete-fehér volt, ez tükröződik vissza az énekkar női tagjainak ruházatán, természetesen már modernebb változatban, egy kicsit az Osztrák Tiroli népviseletet felidézve. Az énekkar férfi tagjainak öltözete egy kicsit az erdőgazdálkodással foglalkozó emberek öltözetét próbálja, színben tükrözi. Ma már sajnos a helyi nyelvet, dialektust csak az öregek, a középkorosztályból egy páran beszélik, a fiatalok egyáltalán nem. Mért van ez így, hosszasan lehetne beszélni róla. A mai fiatalok viszont ismerik és beszélik az irodalmi német nyelvet. Ez köszönhető azon törekvéseknek, hogy Visegrádon nemzetiségi oktatásban vesznek részt gyermekeink, már az óvódás kortól kezdve.

Kisebbségi önkormányzatunk lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárulni a nemzetiségi oktatáshoz, segíti az iskola és óvoda munkáját. A régi családnevek is bizonyítják a származást, csak egy pár családnév, pl. Gerstmayer, Mayer, Zeller, Meszárek, Jung, Schwartzenberger, Niedermüller, Grósz, Scheili, Fröhlich, Vogel, Helm, Muckstadt, Herold, Friedrich, Neiser, Hellebrand, Both, Burgermeister, Klein, Schwartz, Hübler, Klemm, Schandl, Schubauer, Schmidt, Bergmann, stb.  

A Német Nemzetiségi Önkormányzat 2024-2029 közötti vezetősége:

• Abonyi Balázs - elnök

• Zeller Balázs - elnökhelyettes

• Dr. Vaik Dóra tag

• Polyák Orsolya tag

• Schandl Béla tag

Az énekkarunkról:

1994 őszén alakult meg a német kisebbségi önkormányzat városunkban.  A cél az volt és még ma is az, hogy a régi hagyományokat kutassa fel, őrizze meg, mutassa be és adja tovább fiataljaink részére. Így 1995-ben egy pár lelkes, még egy-két Sváb dalokat ismerő énekelni szerető visegrádi polgár összeállt és elkezdtek közösen énekelni. Majd ezt látva többen csatlakoztak hozzájuk. Így Kiss Károly vezetésével megalakult a nemzetiségi önkormányzatunk dalköre. Ő hét éven át, vezette a dalkört. 

Ez alatt az idő alatt még többen csatlakoztak a dalkörhöz és szép lassan énekkarrá fejlődött. Énekkarunk repertoárjában a Magyarországon fellelhető Német és Sváb énekek tartoznak, beleértve az egyháziakat is. Már majdnem 4 éve Németh Tamás vezetésével működik énekkarunk. Ez alatt a rövid idő alatt zeneileg sokat fejlődött. Az elmúlt időszakban számos helyen szerepelt együttesünk, úgy idehaza, mint külföldön. Csak egy párat említsek, Szendehelyen, Csolnokon, Pécset, Nagymaroson, Környén, Alsógallán, Szentendrén, Tordaszentlászlón, és nem utolsó sorban, testvérvárosunkban, Obergünzburgban. Eddig elért legnagyobb sikereik. Tordaszentlászlón a Magyar parlament kórusával együtt énekelhettek. 2004-ben a pécsi táncház találkozó szervezésében, minden évben kiadott CD-jükre 2 dalt felénekelhettek, és részt vehettek a 2005- ös, pécsi gálaműsorban.    

Fúvószenekarunkról:

Fúvószenekarunk, 2006-ban ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A karnagy, Ott Rezső a megalapítástól kezdve, nagy szakértelemmel vezeti a zenekart. A zenekar megalapításában nagy szerepe volt Zeller Márton, volt kisebbségi képviselőnek. Neki köszönhető a fúvószenekarnak szükséges hangszerek beszerzése. A zenekar tagjai főként fiatalokból áll, de játszanak benne idősebb felnőttek is. Fúvószenekarunk repertoárjában polkák, keringők, indulók állnak zömmel, de nagyon ügyesen próbálkoznak rage-time-al is. Felléptek már többször Pomázon, a fúvószenei találkozón, Dunabogdányban a pünkösdi-fesztiválon, és természetesen a saját rendezvényeinken. 

Önkormányzatunk tagja az Észak Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetségének (ÉMNÖSZ). Igyekszünk jó kapcsolatot ápolni a szövetséggel, de a környezetünkben lévő német önkormányzatokkal is.