
Lanciano
A 2001. évi Palotajátékok királyi menetében csodálatos középkori ruhákba öltözött felvonulók váltották ki a nézősereg elismerését. Az olaszországi Abruzzo tartomány Lanciano városából érkeztek a lelkes hagyományőrzők a Mastrogiurato Kulturális Egyesület képviseletében, Danilo Marfisi úr vezetésével. A következő évben már zászlósaik színpompás bemutatójában is gyönyörködhetett a közönség, városunk dobosokból, bajvívókból és táncosokból álló küldöttsége pedig viszonzásképpen Lanciano főterén tartott bemutatót a középkori vásárbíró (Mastrogiurato) választáson. A két város fiataljai között nagyon rövid idő alatt mély barátság alakult ki.
2002 óta minden évben részt veszünk egymás rendezvényein, amelyekre fiataljaink hatalmas lelkesedéssel, bemutatóik állandó fejlesztésével, csiszolásával készülnek. E baráti kapcsolatra alapozva, 2006-ban Visegrád és Lanciano testvérvárosi szerződést kötött. A "megállapodás" szándékaink szerint keretet nyújthat a további, szorosabb együttműködésre a kultúra, az oktatás, a sport, az idegenforgalom és a gazdaság területén, elősegítve ezzel az európai népek közötti közeledést.
Lanciano gazdag történelmi múltja a római korig nyúlik vissza. A Rómához hasonlóan dombokra épült város kedvező földrajzi fekvésének, az Adriai-tenger közelségének köszönhetően jelentős kereskedelmi központtá, vásárvárossá vált a középkorban. Az óváros eredeti utcaszerkezete és házai szerencsésen vészelték át a történelem viharait, egy séta a négy történelmi negyedben még napjainkban is a középkorba repíti vissza a látogatót, a közeli Abruzzói Nemzeti Park pedig csodálatos erdeivel, csipkés hegyeivel, gazdag állat-és növényvilágával nyújthat élményt a turistáknak.
Lanciano műemlékeit példa értékű módon kezelik, óvják és mutatják be, a város egyházi jelentőségét pedig a két alkalommal is megtörtént Oltáriszentség csodának köszönheti, mely zarándokok ezreit vonzza. Ugyanakkor Lanciano ma egy modern, 90 ezer lakosú, dinamikusan fejlődő város. Közelében autógyár és gyógyszeripari kutatási központ is található, de olyan hagyományos mezőgazdasági tevékenységek, mint a borászat, az olívaolaj és méz készítés is tovább élnek kis családi vállalkozások formájában.
A város lakosai nyíltszívű, barátságos emberek, akik évről-évre szívesen fogadják a visegrádiakat.
A testvérvárosi kapcsolat elősegíti a diákok, múzeumi szakemberek és régészek tapasztalat szerzését, továbbá az üzleti kapcsolatokra és a turizmus fejlesztésre is jó hatással van.