Városunk teljes körű, a kezdetektől vagyis az őskortól napjainkig tartó történetéről összefoglaló munka két szerző tollából is született az előző évtizedben. Előbb államalapításunk évfordulójához kapcsolódóan Magyar Eszter „Visegrád” c. (é.n.) kötete jelent meg. A város első írott említésének (1009) ezeréves évfordulóján a „Visegrád ezer éve” c. almanach (szerk.: id. Cseke László) került ki a nyomdából. Mindkét kötetet, valószínűleg terjedelmi okok miatt is, népszerűsítő irodalmi formában írták meg a szerzők.

Az említett kötetek elsősorban Visegrád újkori vagyis 1685 utáni történetének feldolgozásában jelentettek igen komoly előrelépést. Azért, hogy ennek az újkori időszaknak a történeti kutatása továbbra, ha egyelőre kisebb lépésekben is folytatódjon, az utóbbi egy-két évben magamra vállaltam néhány érdekesebb részlet megírását. Ezek a városunkhoz kapcsoló történetek alkalmanként eddig és a továbbiakban is a Visegrádi Hírek egy-egy számában jelentek meg. Történeti kutatás szempontjából szerencsésebb lenne, ha városunk lassan már három és fél évszázados történetének teljes körű feldolgozását egy jól felkészült történész kolléga végezné, és munkájának összegzése egy alaposan kidolgozott tudományos publikáció formájában jelenne meg. Remélem, erre is sor kerül a közeljövőben!

Szőke Mátyás
címzetes múzeumigazgató

Visegrád anno -  az alábbi fejezeteket tartalmazza:

1. Néhány kiegészítő gondolat a Visegrád 1000 éves egyháztörténetét bemutató kiállításhoz (VH 2010. március)
2. Néhány kiegészitő gondolat a Mária-kápolna barokk kori történetéhez (VH 2011. november)
3. Helyneveink eredete - Sibrik- domb  (VH 2013. december)
4. Hol ebédelt 1810. július 3-án Rainer főherceg? (VH 2014. március)
5. 165 éve történt (VH 2014. április)
6. Visegrádi szanatóriumok I. (VH 2014. május-június)
7. Visegrádi szanatóriumok II. (VH 2014. június)
8. Csiky Gergely Visegrádon (VH 2014. július)
9.  Akinek a lánya Liszt Ferenc tanitványa volt (VH 2014. augusztus)
10. A Pálffyak és Visegrád (VH 2014. szeptember)
11. Franz Jaschke - egy sziléziai tájképfestő Visegrádon (VH 2014. október )
12. A Görgey, Návay és Latinovits családok Visegrádon (VH 2014. december)
13. Egy aradi vértanú özvegye Visegrádon (VH 2015. április)
14. Görgey Artúr Visegrádon (VH 2015. május)
15. Bányák és gyárak Visegrádon (1685–1920) (VH 2015. július, augusztus)
16. Néhány kiegészítő adat a visegrádi Keresztelő Szent János-plébániatemplom(ok) történetéhez (VH 2015. november, december)
17. Néhány kiegészítő adat a visegrádi Mária-kápolna 19–20 sz.-i történetéhez (VH 2016. január, február)
18. A király születésnapja Visegrádon, avagy az óvoda avatása (I. rész) (VH 2016. augusztus)
19. A király születésnapja Visegrádon, avagy az óvoda avatása (II. rész) (VH 2016. október)
20. Királyi vadászatok Visegrádon I. (VH 2016. november)
21. Királyi vadászatok Visegrádon II. (VH 2016. december)
22. Királyi vadászatok Visegrádon III. (VH 2017. január)
23. Királyi vadászatok Visegrádon IV. (VH 2017. február)
24. Emléktábláink (VH különszám, 2018. március)
25. Mikor került állami tulajdonba a visegrádi Mogyoróhegyen lévő Görgey-villa? (VH 2018. május)
26. Mikor épült Visegrádon Görgey Istvánné Dedinszky Aurélia villája? (VH 2018. július)
27. Egy kiállítás ürügyén - Adatok a visegrádi iskola történetéhez (VH különszám, 2018. szeptember)
28. Találkozásom a visegrádi Keresztelő Szent János oltárképpel (VH 2018. november)
29. Elfogult kiegészítés Szőke Mátyás találkozásaihoz (Csorba László egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatójának 2018. augusztusi írása)
30. Mikor készült a Görgeiről szóló filmhíradó? (VH 2019. január)
31. Görgei és a tordai vasútállomás (VH 2019. augusztus)
32. Adalékok Visegrád újabb kori történetéhez (VH különszám, 2020. január)
33. Százhetvenöt éve történt - Petőfi Visegrádon (VH különszám, 2020. szeptember)
34. Ki volt valójában a visegrádi római katolikus plébániatemplom főoltárképének alkotója? (VH 2020. október)
35. Kiegészítés a Salamon-Rácz család történetéhez (VH 2020. december)