Ruffy Péter (1913 -1993)

újságíró
„1993.szomorú decemberében hunyt el 80 esztendős korában a magyar újságírás kiemelkedő egyénisége, Ruffy Péter. Számos témát felölelő hat évtizedes hírlapírói munkásságának talán legmaradandóbb részét a magyar művelődéstörténettel foglalkozó könyvei és cikkei jelentették. Ruffy Pétert kicsit visegrádinak is tudhattuk, mivel évtizedek óta nyaralóvendége volt falunknak.

A Dunakanyarhoz való kötődését egy negyven évvel ezelőtti cikkéből vett idézettel idézzük fel.

„Magyarország egyik legszebb szegletét látjuk. Alkonyodik és átellenben, Nagymaros mögött, lebukik a nap. A visegrádi vár mögül feljön a hold, ezüst tányérja ránk nevet és halovány fényt szór a fellegvár időtépte várfokára. Délután hat óra múlt.Köröskörül vén hegyek, melyek a naplementében olybá tűnnek, mintha valamennyi kék ködben úszna. Előttünk, a mélyben, andezit sziklákban vájt medrében hömpölyög a Duna. Innen, fentről, a vár fokáról, olyan az öreg folyam, mintha megállt volna. A víz sötétzöld, s tükrében a nagymarosi fények fürdenek... Ősi folyam?..Vajon mennyi idős a Duna, amely oly személyes ismerősünk, oly meghitt barátunk, mint kevesen?... A tudomány azt tartja, hogy már ötmillió évvel ezelőtt a Balatonnál ötször nagyobb Győri tóba ontotta. Szerepel Homérosz írásaiban is, s a legendás Herkules a Duna forrásaitól ragadta el azt az olajfát, amelynek gallyaival az olimpiai játékok győzteseinek homlokát övezték. Elgyönyörködtek benne az első magyarok, akik erre a földre jöttek, végig kísérte küzdelmes történelmünket, k öltőink szavain át bevonult irodalmunkba, egész életünknek része lett. Ősi folyam?.. Vajon mennyi idős a Duna, amely oly személyes ismerősünk, oly meghitt barátunk, mint kevesen?
/Méltatása megjelent a Visegrádi Hírek 1994. januári számában Gróf Péter tollából./