2008. jún. 26.
Zárójelentés
Készült a „Visegrád kialakítandó városközpontja” című ötletpályázatra beérkezett pályaművek 2008. január 25 és 31 között tartó bírálati munkájáról.
A pályamunkák: "Városközpont"
TARTALOMJEGYZÉK
I. Zárójelentés
II. Összefoglaló értékelés
III. A pályaművek részletes bírálata
IV. Ajánlások
Budapest, 2008. január 31.
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG
I. ZÁRÓJELENTÉS
amely készült a „Visegrád kialakítandó városközpontja” című ötletpályázatra beérkezett pályaművek 2008. január 25 és 31 között tartó bírálati munkájáról.
Visegrád kialakítandó városközpontja az érvényben lévő rendezési terv alapján a 11-es számú közlekedési út – Rév utca – Fő utca – Mozi köz által határolt területen helyezkedik el. A tervezési terület 3,3 Ha nagyságú, melyből 1,8 beépítetlen, jelentős részben az Önkormányzat tulajdonában, részben magánkézben van. A területen elhelyezésre kerül Visegrád városának Főtere, az új városháza, egy új egészségház, valamint kereskedelmi üzletek és lakások, illetve egy felszín alatti parkoló. Az elképzelés tartalmazza továbbá a mozi művelődési központtá történő átalakítását, bővítését, valamint az ingatlanok fejlesztéséhez elengedhetetlen közművesítést. A végső cél egy olyan új, korszerű városközpont kialakítása, mely egyszerre szolgálná az itt lakók és a turisták igényeit, amely egységesen biztosítaná a közfunkciók elhelyezését, a pihenés és a szórakozás feltételeit. A tervezett városközpont a következő elemek létrehozását, be-, illetve más helyről történő áttelepítését foglalja magába:
o a fejlesztés alá vont ingatlanok megfelelő szintű közművesítése;
o felszín alatti parkoló létesítése;
o közlekedésszervezéshez, úthálózat fejlesztéshez kapcsolódó munkálatok elvégzése;
o önkormányzati intézmények egy helyre telepítése;
o lakó-, üzleti és szolgáltató épületek kialakítása;
o kereskedelmi tömb létesítése.
o központi tér, rendezvénytér kialakítása vendéglátóhelyekkel, teraszokkal, díszkúttal (és/vagy szoborral), zöldfelületek rendezésével és a Duna parti sétánnyal való kapcsolat kialakításával.
o A területen előkerült régészeti emlékek bemutatása, revitalizálása.
A tervpályázati kiírást 17 pályázó vette ki. Az előkészítés során a kiírással kapcsolatban 18 kérdést tettek fel a pályázók. Ezekre a kiíró a választ az előírt határidőre megadta.
A pályázatra 11 pályaművet nyújtottak be az előírt határidőn belül.
A bizottság az egyes pályaműveket a tervpályázati kiírás részletes programjában megfogalmazott egyedi és általános szempontok alapján értékelte. Az értékelésnél döntő módon vette figyelembe, hogy a pályaművek mennyiben segítik a Kiírót a kiírásban rögzített céljainak elérésében.
A tervpályázat átfogó megállapításait, a hasznosítás szempontjait az összefoglaló értékelés tartalmazza, amelyet az egyes pályaművekről készített részletes bírálattal, valamint a Bizottság ajánlásával együtt ugyancsak mellékelünk.
A díjazásban részesített, illetve megvásárolt pályaművek a közlési jog tekintetében is a Kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja.
A díjazást, illetve megvételt nyert pályázó a pályaműve benyújtásával – a kiírásban foglaltak elfogadásával – az őt megillető valamennyi anyagi szerzői jogról, továbbá bármilyen más jogcímen támasztott szellemi alkotással kapcsolatos jogáról, valamint tulajdoni igényéről és bármilyen jogon támasztott kötelmi jogi igényérő a Kiíró javára a díjazás, illetve megvétel fejében lemondott.
A Bizottság a bírálattal kapcsolatos iratokat a kiírónak adja át megőrzésre.
A Bizottság egyhangú határozattal megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt, ezért a díjazásra szánt teljes összeget kiadja.
A Bíráló Bizottság az egyes pályaművekkel kapcsolatosan hozott döntésekre tekintettel a tervpályázat végeredményét az alábbiak szerint állapította meg:
díjazottak
a) 2.sz. pályamű 3 millió Ft díjazásban részesült
b) 3.sz pályamű 3 millió Ft díjazásban részesült
c) 4.sz. pályamű 3 millió Ft díjazásban részesült
megvételek
a) 5.sz. pályamű 1,5 millió Ft megvételben részesült
b) 9.sz. pályamű 1,5 millió Ft megvételben részesült
A Bizottság fenti döntéseit követően a zárójelentést lezárta, a Bizottság tagjai kézjegyükkel látták el a pályaművek részletes bírálatát, az összefoglaló értékelést és az ajánlásokat.
A pályaművek szerzői személyének megállapítását követően a Bíráló Bizottság megvizsgálta az összeférhetetlenség fennállását, illetőleg annak hiányát, és az alábbi határozatot hozta:
A Bíráló Bizottság megállapította hogy a pályázókkal kapcsolatban a 137/2004. (IV.29.) Kormányrendeletben foglalt összeférhetetlenség nem áll fenn. (egyhangú).
Visegrád, 2008. január 31.
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG
II. A TERVPÁLYÁZAT ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
Fontos előzmény, hogy Visegrád Város Önkormányzata 2004-ben kiírt és lebonyolított egy ötletpályázatot az új városközpont városépítészeti karakterének és összefüggéseinek megalapozására. E sikeres pályázat eredményeinek felhasználásával került sor a városközpont szabályozási tervének kidolgozására, melyet az Önkormányzat korábban elfogadott. Jelen pályázat e tudatos városépítési folyamat fontos új állomása, melynek célja a létrehozandó központ építészeti karakterének és a hely szellemének, valamint a történelmi környezet elvárásainak összehangolása.
A „Visegrád városközpontjának létrehozása” c. tervpályázatra beérkezett 11 pályamű részletes elemzése alapján megállapítható, hogy a pályázat sikeres volt.
A pályaművek viszonylagosan magas színvonala azt igazolja, hogy érdemes többlépcsős pályázatokban gondolkodni. Visegrád esetében az első, városrendezési jellegű tervpályázatot egy szabályozási terv követte, ami a lényeges városszerkezeti és funkcionális kérdéseket eldöntötte, így a jelenlegi pályázat a lényegre: az épületegyüttes építészeti karakterére koncentrálhatott.
A fentiek ellenére néhány kérdésben a pályázat olyan szempontokat is felvetett, amiket célszerű lenne visszavezetni a szabályozási tervbe. Mindenek előtt a Bíráló Bizottság úgy találta, hogy a tervezési területen kialakuló új utcák szabályozási szélessége helyenként csökkenthető; nem szükséges, hogy mindenütt a Fő utca szélessége legyen az etalon. A másik kérdés az új városközponti térnek a 11.-es úttal illetve a Duna-parttal való kapcsolata. A szabályozásban előírt kisebb park nyitva hagyja a gyalogos forgalom átvezetésének lehetőségét. Néhány pályamű felvetette a tér reprezentatív, lépcsős kivezetésének lehetőségét és a gyalogos átjáró kiszélesítését ill. átvezetését a forgalmi úton. Ez megteremthetné a Duna-parti zöldsávval való kapcsolatot, de ugyanakkor forgalomtechnikai és biztonsági kérdéseket vet fel, amit tisztázni kell. Erre a kérdésre a pályaművek eltérő részletmegoldásokat vetettek föl (egy vagy két körforgalom a Rév utca és a Mozi köz közötti osztottpályás út, aluljáró a parkolóból a 11-es út alatt).
A tervpályázat bebizonyította, hogy a megadott épületfunkciók és szintterületek a tervezési területen kényelmesen elhelyezhetők, ami lehetővé tette, hogy egyes pályázók a térfalakat a szabályozási vonalon belül tovább tördeljék. A Bíráló Bizottság úgy ítélte, hogy a terület önmagában nem túl nagy, így a kisebb épületcsoportokból álló és rövid utcák által határolt tömbök további tagolására csak korlátozott mértékben van szükség. Ennek megfelelően kerülni kell, hogy a közterület-hálózat labirintikus jellegű legyen.
A beérkezett építészeti javaslatok többsége sikeresen próbálkozott Visegrád új városközpontja helyi építészeti karakterének megfogalmazásával. A Bíráló Bizottság úgy ítélte, hogy nincs helye a túlságosan archaizáló megoldásoknak, de a térségtől idegen a modern európai városközpontoknál megfigyelhető urbánus hangvételű architektúra is. A Bíráló Bizottság az épületek építészeti terveinek elkészítésével azt a tervező csoportot javasolta a Polgármesteri Hivatalnak, amelyik leginkább bizonyította, hogy képes a hely szellemének érvényesítésére, és viszonylag mentes a jelenkori építészeti divatáramlatok manírjaitól is. A Bíráló Bizottság a tervezők és a megbízó figyelmébe ajánlja, hogy Visegrád esetében a genius loci szempontjából – Hamvas Béla megfogalmazásában – a mediterrán és az északi géniuszok találkozásának zónájában fekszik, de a település falusias hagyományai révén a kelet géniusza is jelen van, miközben a nyugati szellem legfeljebb a kisvárosi jellegű Főutcában mutatkozik meg. Ugyanakkor fel kell vállalni, hogy az új városközpont a 21. század elején épül, így nem tagadhatja meg a jelenkor műszaki kultúráját és életérzését sem. Az épületeken kivüli terek (közterek) alakításával érdemileg csak kevés pályázó foglalkozott, pedig ennnek egy patinás történelmi város új központja esetében fontos szerepe van.
A díjazott pályázatok árvízvédelmi értékelésének összegző észrevételei
1. Mindegyik díjazott, megvételt nyert pályamű megfeleltethető az árvízvédelmi követelményeknek, így ilyen szempontú kizárásra nem volt szükség.
2. Azok a pályaművek, amelyek az árvízvédelmi vonalat (gátat) keresztező aluljáróval kívánják megoldani az átjárást, lényegesen drágábban megvalósíthatóak és üzemeltetésük, valamint fenntartásuk is folyamatos többletköltséget jelent.
3. Hasonlóképpen több fenntartási erőforrást igényelnek azok a megoldások, amelyek a gát mentett oldalán (város felőli oldal) mély fekvésű teret alakítanak ki.
4. A mélygarázsok elhelyezésénél figyelembe kell venni az árvízvédelmi előírásokat és fenntartási igényeket. Ezek a feladatok a további részlettervezés során megoldhatók.
III. A PÁLYAMŰVEK RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
DÍJAZÁSBAN ILLETVE MEGVÉTELBEN RÉSZESÜLT PÁLYAMŰVEK RÉSZLETES ÉRTÉKELÉSE
2. sz. pályamű.
A pályamű sikeresen próbált rátalálni egy olyan építészeti nyelvre, ami leginkább alkalmas a hely sajátos hangulatának kifejezésére ezt a nyelvet az adott helyzetben jól használja, aminek segítségével hangulatos, változatos és harmonikus utcaképeket hoz létre. Szépen vezeti rá a Főteret a Városháza épületére, és jó arányú a Főutca felől indított „Mesterségek utcája” is, jóllehet ez a Városháza hátsó épületszárnyának bütüjére vezet, ami nem kedvező. A Főtérnek a 11. sz. főútra történő kivezető monumentális lépcsősora az innen nyíló kilátás méltó térszíne lehet, de kérdés, hogy ennek átvezetése a Duna-part felé forgalom- ill. biztonságtechnikai szempontból hogyan biztosítható. Érdekes, és bátor a teret két oldalt keretező építmény kicsit a hanzavárosok építészetére emlékeztető megfogalmazása és csoportos megismétlése a Duna-parti sáv keleti végén. Kétségtelen, hogy ezzel a Duna-parti látvány egységesebbé és építészetileg karakteresebbé válna.
A pályamű egységes, karakteres világa mellett elegendő, finom hangsúly-különbségekkel fogalmazta meg az egyes zónákat is. A zónák szerkezetalakítása és tagolása jó arányú, kellően kidolgozott.
A tér kialakítása megfelelő, a középkori házak kezelésére jó javaslatot ad..
A kialakított térrendszer és beépítés megfelel a szabályozási tervnek. A főtér szintkiemelése (árvízi szempontból) előnyös, de ez szükségtelen hangsúlyt eredményez a 11. út felőli lépcső szempontjából. A tömbök feszes beépítése világosan jelzi, hogy a közterületek mértéktartó csökkentése indokolt és építészetileg valamint a városképileg is előnyös lehet. A községkertben elhelyezett határozott, jó arányú épülettömegek együttese kiemeli a központot, a pályamű javaslata alapján láthatóan szükség van erre a keretező beépítésre.
A pályamű egyaránt magas szinten felel meg a városépítészeti tömegformálási és építészeti karakteralkotási elvárásoknak.
A pályamű díjazásban részesült.
3. sz. pályamű.
A pályamű egységes, kiegyensúlyozott, bár visszafogottabb építészetével figyelemreméltó minőséget képvisel. Kedvező az egyes funkciócsoportok tömbszerű, kompakt összefogása.
A Főtér és a Duna-part kapcsolatát illetően elbizonytalanodik: a Főtér parti sávjának egyik felét leburkolja. A Duna felé nyitást fásított zöldterülettel vágja el, ami környezetvédelmi szempontból előnyös, de vizuális megjelenés szempontjából nem szükséges az elzárást ennyire hangsúlyozni.
A tér kezelése jó. A növényzet ilyen mértékű telepítése a főtéren kevéssé felel meg a terv kompakt karakterének. Jól megoldott a Városháza kimozdítása a teret lezáró fekvéséből. Az épület tömegek és a tetőformák jók (Magasból való látvány itt számottevő - ahogy a fotomontázs is mutatja).
A terv követi a szabályozási terv elvárásait. A szintalatti parkoló Duna parti kapcsolata érdekes felvetés, de ennek mind a kialakítása, mind pedig a fenntartása és üzemeltetése aránytalan többletterhelés jelent az önkormányzat számára. A községkertre adott beépítési javaslat jó arányú, minden tekintetben szerves folytatása a központ együttesének.
A pályamű díjazásban részesült.
4. sz. pályamű.
A pályamű határozott építészeti felfogást tükröz, aminek karaktere elsősorban a Főtérről készül madártávlati képen érzékelhető. Ez a kép egy olyan városépítészeti felfogásnak felel meg, ami leginkább a háború utáni skandináv és angol kisvárosok új központjainak architektúrájára emlékeztet. Ebben a minőségében kitűnő, de távol áll Visegrád táji és építészeti hagyományaitól, valamint attól az arculattól, amit a hely géniuszai leginkább megkívánnának. A pályamű a közterületek arculatával nem foglalkozik, pedig ez az építészet „negyedik homlokzata”.
A pályamű egyaránt magas szinten megfelelt a városépítészeti tömegformálási és építészeti karakteralkotási elvárásoknak. A történeti tájhasználati megfelelés alapján a pályázatok közül Duna-parti kapcsolat kialakítása kedvező részleteivel a legjobbnak ítélhető.
A terv megfelel a szabályozási tervben meghatározott előírásoknak. Nagy értéke, a kidolgozott beépítésnek, hogy az elhelyezett épületek telepítésével és formálásával, feszes közökkel történő egymáshoz illesztésével markáns, tömbökből felépülő városias szövetet alkottak a szerzők.
A pályamű díjazásban részesült.
5. sz. pályamű.
A pályamű az egyes épületcsoportokat helyenként túlságosan megbontja, így az egyébként is rövid utcácskák bizonytalan morfológiájú és kötődésű térségekké esnek szét. A választott építészeti nyelv helyenként erősen archaizál, másutt pedig jellegtelen, a vertikális és horizontális építészeti elemeket egyaránt alkalmazó megoldása ellenére sem tudja a hely karakterét megtalálni.
Érdekes a Főtér gyalogos felületének átvezetése a 11. számú Főúton, aminek részleteire azonban a műleírás sem tér ki.
A terv követi a szabályozást, de az épületek és a környezetük szerves tagolt kapcsolatának kidolgozásával mintegy beszűkíti a közterületeket. A szabad terek épületekhez kapcsolódó sávjait és átmeneti zónáit a helyszínrajzon kertépítészeti és térépítészeti eszközökkel, valamint utcabútorokkal határozza meg, ami kedvezően befolyásolja az épületek auráját.
A pályamű megvételben részesült.
9. sz. pályamű.
Építészete artisztikus, egy sajátosan egyéni manír kifejlesztésével változatos térfalakat tud létrehozni. A javasolt kapu-motívum azonban elsősorban léptéke miatt itt idegen gondolat, ami a bemutatott kontextusban sem szimbolikus, sem funkcionális jelentéshez nem jut.
A pályaműnek a Főtér kiszélesítésével és nyugati oldalának elbizonytalanításával nem sikerül az új városközponttól elvárható urbánus hangulatot megteremteni; az ilyen arányú tér inkább az alföldi mezővárosokra jellemző. A pályamű nem foglalkozik a közterületek arculatával, pedig ez az építészet „negyedik homlokzata”. A Makovecz féle tornacsarnok előtti tér kialakítása bizonytalan. A pályamű beépítése, elrendezése a szabályozási tervnek megfelel.
A pályamű megvételben részesült.
DÍJAZÁSBAN NEM RÉSZESÜLT PÁLYAMŰVEK
1. számú
A pályázó a tervezési zónák differenciált kezelését félreértette. A túlzottan izgalmas és mozgalmas megjelenésű épülethomlokzatok és a 60-70-es éveket idéző homlokzatok különbözőségében a Bíráló Bizottság nem fedezte fel az azonos vezérelvet, és egyenként sem érezte idevalónak a felvázolt építészeti karaktereket.
6. számú
A Bíráló Bizottság a megfogalmazott egységesen modern karakterű stílust nem találta helyes válasznak Visegrád új központjának építészeti kialakítására.
7. számú
A Bíráló Bizottság az egységes elvek alapján, jó színvonalon tervezett központ épületeiről azt az építészeti karaktert hiányolta, amely kiemeli az új negyedet a meglévő kialakult településszövetből.
A javaslat elvesz részletekbe, túl mereven próbált igazodni a hely szelleméhez.
8. számú
Az összefogott és egységes koncepciójú pályamű sajátos építészeti világot ábrázol.A Bíráló Bizottság 60-as évek építészeti stílusában megfogalmazott épületeket, azonban nem tartotta a továbbtervezés szempontjából helyes iránynak.
10. számú
A Bíráló Bizottság a valóban 3 féle karakterű részterület építészeti kialakításában nem tudta felfedezni az azonos vezérfonalat, de egyenként sem gondolta az új városközponti negyedbe valónak a bemutatott házakat.
A beépítésben a kereskedelem túlméretezett épülettömegei lényegében elfoglalják a főteret, a középkori piactérnek is megfelelő térséget.
11. számú
A Bíráló Bizottság elismeri a pályamű igen magas színvonalú és egységes karakterű, érzékenyen bemutatott koncepcióját. Ezt a karakteres épületegyüttest azonban a zsűri a hely szellemétől idegennek ítélte, más ország más tájaira tartotta helyes építészeti válasznak.
(A szerző nem járult hozzá a pályamű bemutatásához)
IV. AJÁNLÁSOK
A Bíráló Bizottság az alábbi ajánlásokat teszi a kiíró felé.
1. A közterületek aránya.
A Bíráló bizottság a pályaművek alapján úgy ítéli, hogy a közterületek arányát felül kell vizsgálni, különösen indokolt az új Főtérhez - különösen a Rév utca felől - vezető utcák szabályozási szélességének csökkentése. A rövidebb utcák esetében nem kell kizárni a sikátor-jellegű térarányokat sem. Ennek eredményét a szabályozási tervbe vissza kell vezetni.
2. Közlekedési kapcsolatok
A Mozi köz és a Rév utcai csomópont között a 11-es út központhoz kapcsolódó szakaszának tervezése során a forgalmi szempontok mellett feltétlenül érvényesíteni kell a városközpont és a Duna közötti kapcsolat követelményeit is. Ennek során a "két számjegyű főúti karaktert" városközpontba illő módon kell megfogalmazni. A pályaművek alapján nem annyira a -forgalmi szempontok túlhangsúlyozására lenne szükség, inkább a … sz. pályamű pályamű szerinti osztott pályás, középső zöldsávval tagolt kialakítás ajánlható. A pályaművek javaslatai alapján a központot a Rév utca és a Mozi köz felől kell kiszolgálni. Hasonlóan fontos, ami építészetileg is bizonyítást nyert, hogy a Fő utca és az új főtér között egy nem túlhangsúlyozott, természetes gyalogoskapcsolat jöjjön létre. A Fő utcáról elegendő szűk gyalogos átjárót biztosítani, a tengelyes térszervezés ebben az esetben nem kívánatos. Számolni kell azonban a középkori ház helyzetével és bemutathatóságával.
3. A beépítés jellege.
Az egyes tömbök ill. zónák kialakításánál – a térfalak viszonylagos rövidsége miatt is – célszerű zártsorú beépítésre törekedni. A térfalak feltörése csak a gazdasági kiszolgálás, vagy az udvarok megközelítése érdekében indokolt. A községkert városközponthoz kapcsolódó szakaszának beépítését jelen pályázat is megerősítette, és több pályamű bebizonyította, hogy a központ felől, annak sűrűségéhez, városszövetéhez illeszkedő karakter kialakítása kívánatos. Ezt értelemszerűen vissza kell vezetni a szabályozási tervbe. Fontos szempont, hogy a továbbtervezési folyamatába a kiíró követelje meg elismert tájépítészek bevonását, mivel a pályaművek nem foglalkoztak kielégítő módon a közterületek megformálásával és azoknak az épületekkel való összhangjával.
4. A funkciók elosztása
Az új városközpont funkcionális arculatának kialakításánál hangsúlyozni kell, hogy a cél nem elsősorban a visegrádi idegenforgalom kiszolgálása, a városközpontot többcélúan kell kialakítani, hiszen az állandó népesség és a tartósan jelenlévő turisták száma a városban az ismert projektek és a tervezett fejlesztések már középtávon kiegyenlítődhetnek. Ezért is jó ötlet egyes pályaművek javaslata a kismesterségek utcájának kialakítására. Ugyanígy támogatni kell a lakásfunkció behozatalát, ami ebben a térségben jótékony hatást gyakorolhat a központ életére. A pályaművek bebizonyították, hogy a Városházát a Főtérre kell telepíteni.
5. A történeti tájhasználat érvényesítése
A Visegrádi piactér eredetileg a Dunai áruszállításra települt. Ezt bizonyítja a tér enyhén trapéz formája és a Dunával való kapcsolata. A tér Duna felőli beszűkítése és/vagy zöldterületi lezárása ennek értelmében nem elfogadható (annak ellenére sem, hogy a városrendezési terv a teret zöldterülettel lezárja). A tér középkori formájának megőrzése önmagában nem elégséges. A tér hajdani használatának, dunai kapcsolatának kibontása nélkül a térforma megőrzése értelmetlen. Ennek szellemében olyan megoldást kell szorgalmazni, amelyik a tér formájával a dunai kapcsolatra is utal: a mólót ill. a hajóállomást a 11-es úton széles gyalogos átvezetéssel kell összekapcsolni a Főtérrel. Az optimális megoldás az lenne, ha a piactér mindkét oldalán /Rév utca és a tervezett új útcsatlakozás között/ a forgalmat körforgalommal csillapítanánk és burkolat kiemeléssel kötnénk át a gyalogos forgalmat a Duna-partra.)
6. Az építészeti karakter
Törekedni kell az egykori tömegarányok visszaadására. A városrész mostani beépítése az akkori épületek magasságát meghaladja. Ha a tömegarányokat rekonstruálni akarjuk, akkor az új beépítésnek a mai Mátyás Király út „tömege” fölé kellene emelkednie - esetenként a 7,5 métert is meghaladva.
A középkorban a Piactér a városházával feltételezhetően kiemelkedhetett a hozzá csatlakozó (mai Mátyás Király úti) beépítéstől, ugyanakkor nem alkothatott homogén tömeget. Ez aligha felelne meg a rendezési tervben szereplő egységesen 7,5 méteres építménymagasságnak. Az építészeti karaktert a horizontális tagolás mellett (széles utcafronthoz képest alacsony épület) vertikális architektonikus tagoló elemek és 7,5 métert meghaladó, kiemelt építmények alkalmazása (keskeny utcafronthoz magasabb épület ill. torony) is ajánlható. Ebből a szempontból azok a pályaművek voltak előremutatóak, amelyek vertikális elemekkel gazdagították az új központ városépítészeti arculatát. A csak horizontális karakterű tömegformálást éppúgy, kerülnie kell, mint az archaizáló építészeti megoldásokat.
A fentiek figyelembe vételével a Bíráló Bizottság úgy ítélte, hogy a feltételeknek és az értékelés szempontjainak a 2. sz. pályamű felelt meg a legjobban, ezért azt javasolja a pályázat kiírójának, hogy a generáltervezéssel a 2. sz. pályamű szerzőit bízza meg.
Visegrád, 2008. január 31.
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG