Nemzetiségi közmeghallgatás

A közelgő közmeghallgatás egyik legfontosabb témájához kapcsolódóan engedjék meg, hogy a Visegrádi Hírek 2025 decemberi számában megjelent írásunkat "Értekezés a visegrádi oktatási intézmények német nemzetiségi fenntartásba vételéről" címen ezen a platformon is megosszuk Önökkel.

Szeretnénk ha minél többen el tudnának jönni 2025. december 17-én, a 17 órakor kezdődő közmeghallgatásunkra, a Duna moziba (2025 Visegrád, Fő utca 34.)

Értekezés a visegrádi oktatási intézmények német nemzetiségi fenntartásba vételéről

A Visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2025 tavaszán hozott egy döntést, hogy megvizsgálja a Visegrádi Fellegvár Óvoda és a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nemzetiségi fenntartásba vételének lehetőségét.

A kiváltó ok többek között az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzat ösztönzése volt, melyben elsősorban a finanszírozási lehetőségekre hívták fel a figyelmet. A nemzetiségi fenntartású oktatási intézmények, az egyházi fenntartású intézményekhez hasonlóan, jóval bővebb forrásokhoz juthatnak és szélesebb körben pályázhatnak, mint az állami fenntartásúak.

Az iskola esetében, melyet jelenleg a Váci Tankerületi Központ tart fenn, fontos továbbá, hogy az átvétel esetén újra saját költségvetést kapna, maga rendelkezhetne forrásaival és helyben hozhatná meg döntéseit ahelyett, hogy mindenhez Vácról kérne engedélyt, vagy pénzügyi támogatást. Nem mellékesen újra városi kézbe kerülnének az iskolai ingatlanok, a sportcsarnokot is beleértve, így a helyiek dönthetik majd el, hogyan használják azokat. Jelenleg minden rendezvény a Tankerülettől kénytelen jóváhagyást kérni, amelyet az csak nagyon ritkán ad meg, ha nem iskolai eseményről van szó, és akkor is csak bérleti díj fejében.

Az óvodát jelenleg a városi önkormányzat tartja fenn, így a döntéshozatal folyamata alapvetően nem változna, viszont a pályázati lehetőségei szélesednének, és bőkezűbb támogatásokat kapna a nemzetiségi önkormányzaton keresztül. Meg kell említeni továbbá, hogy a városi fenntartástól eltérően hatékonyan meg lehet védeni az óvodát egy esetleges jövőbeni, az iskolákhoz hasonló, állami központosítási törekvés ellen.

Fontos megjegyezni, hogy mindkét intézményben már most nemzetiségi oktatás zajlik, így a pedagógiai programbeli követelmények nem változnának, ez törvényileg szabályozott, és a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak sincsen szándéka ezen változtatni.

Elképzelésünket már 2025 tavaszán megosztottuk mindkét intézet vezetőjével és városunk polgármesterével is, majd velük egyeztetve pályáztunk sikeresen támogatásra egy tanulmányi útra. A célpont Bóly lett Baranya megyében, ahol 10 éve nemzetiségi fenntartásban vannak az intézmények, és ahol a helyi feltételek hasonlóak a visegrádiakhoz: van nemzetiségi óvoda, iskola és művészeti intézet, amelyekbe több környező településről járnak gyerekek.

Az útra 2025. október 22-én került sor, a nemzetiségi önkormányzat testületén kívül elkísért minket városunk polgármestere, az óvoda vezetése és a képviselő testület egy tagja (többségük nem tudott eljönni, egész napos programról lévén szó, de támogatásukról biztosítottak minket). Sajnos a Tankerületi Központ és az Általános Iskola vezetése végül úgy döntött, hogy annak céljára hivatkozva az utat nem támogatja, így az iskolát senki nem képviselte.

Tapasztalataink Bólyon nagyon pozitívak voltak. Azt láttuk, hogy a város vezetése, a nemzetiségi önkormányzat testülete és az intézmények vezetői szorosan együttműködve dolgoznak azért, hogy a lehető legjobb feltételeket teremtsék meg gyerekeknek és pedagógusoknak egyaránt. A nemzetiségi fenntartás által lehetővé tett lényegesen nagyobb költségvetésből saját maguk döntik el, hogy taneszközöket, hangszereket szereznek be, fejlesztik az épületeket vagy a pedagógusokat jutalmazzák (az ő esetükben ez évi két extra jutalmat jelent). Ezen kívül minden pályázatot kihasználnak, legyen szó állami, nemzetiségi vagy a német belügyminisztérium által kiírt lehetőségről.

A német nyelvoktatásra nem csak mint letudandó kötelező óraszámként tekintenek, hanem kultúrájuk részeként és a hagyományok folytatásaként. Egy eszközre, hogy a gyerekeket megismertessék gyökereikkel és ezáltal jobban kötődjenek múltjukhoz és születési helyükhöz. Az, hogy mindeközben használható, gyakorlati nyelvtudásra tesznek szert, és képesek az élet számos területén németül kommunikálni, egy természetes eredménye ennek a megközelítésnek.

A nemzetiségi iskolákra, ahogy ezt a bólyi példa is bizonyította, ugyanazok a törvényi előírások vonatkoznak, mint az államiakra, legyen szó a pedagógusok béréről, tantervről vagy jogszabályi előírásokról. A különbség elsősorban a bővebb forrásokban és a nagyobb döntési szabadságban rejlik. Bólyban felismerték, hogy a jól működő oktatásért együttes erővel kell tenni, kihasználni minden lehetőséget.

Úgy gondoljuk, hogy oktatási intézményeink jóléte és fejlődése városunk közös érdeke. Ezért kérek minden visegrádi szülőt, pedagógust, városi polgárt, érdeklődőt, hogy fogadják el meghívásunkat a december 17-ei nemzetiségi közmeghallgatásra, ahol bővebben foglalkozunk az intézmények átvételének témájával és örömmel veszünk minden kérdést, észrevételt.

Visegrádi Német Nemzetiségi Önkormányzat

(A borítókép illusztráció.)