vakbarát verzió

AKADÁLYMENTES

Ügyintéző

Nyomtatványok, helyi adó rendeletek, a számlaszámok itt érhetők el:
letölthető nyomtatványok, elektronikus ügyintézés .

Városházi hírek

Elindult az Országos Mentőszolgálat fiatalokat célzó önkéntes programja, melynek keretében 150 fő 18 és 22 év közötti fiatal számára nyílik lehetőség, hogy betekintést nyerjen Magyarország legnagyobb egészségügyi szervezetének mindennapjaiba.

tovább

Galéria

Képeslapküldő

Képeslap küldő
 
 

Műemlékek, múzeumok

Salamon-torony

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy   lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.

Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a  Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.

A Salamon-torony a XIII. században

Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg.

A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni.
A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.

Völgyzárófalak 

Az  alsóvár 13. századi  elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg. A vár észak felőli erődítése ezért sokkal hangsúlyosabb: ezt az oldalt védték ugyanis a lőréses pártázatokkal ellátott őrtornyok és a csapóráccsal, tolóreteszes kapuval zárható kaputorony is, továbbá két kitörőkapu.
A déli oldalt nem erősítették őrtornyok, a völgyzárófal itt csak a hegy alsó sziklájáig emelkedik. 

A Salamon-torony a XIV. században

A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Ekkorra keltezhető a Salamon-torony átépítése is.
A király a második emelet keleti ablakát bejárattá alakíttatta át, belül pedig a  termeket keresztfalakkal osztották meg.
Az ötödik szintet fedő fa födémet bordás boltozatokkal helyettesítették, ezáltal a torony felső teraszán nagyobb hajítógépeket lehetett felállítani. Az alsóvár belső vára a XIV. században Károly Róbert a körül egy belső várfalövet emeltetett. A falak által határolt, magasabban fekvő teraszról hídon át lehetett a lakótoronyba bejutni.
Ezen a teraszon kapott helyet a pénzverőház és itt állt a vár kútja is.

Bővebben a Salamon-toronyról: www.visegradmuzeum.hu

kapcsolódó képek

-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-